Figyelmeztetés!

<<VISSZA-BUDAPEST

Ki ne ismerné a Budai Várnegyedben magasodó, gótikus stílusú kora középkori templomot, a Mátyás-tenmlomot? Igazság szerint Mátyás király uralkodásának ideje alatt ragadt rajta ez az elnevezés, mivel eredeti neve Nagyboldogasszony-plébániatemplom. Magyarország harmadik legrégebbi épületét eredetileg az írásos emlékek szerint az 1200-as években építették. A történelem során a Magyarországon uralkodó királyok kibővítették a nyolcszögletű alaprajzzal rendelkező épületet, többek között szentélyekkel. Mátyás király felépíttette a nyugati harangtornyot, melynek elkészülése a rajta lévő Mátyás-címre szerint 1470-re tehető. Mátyás a templom déli szentélye mellé oratóriumot emeltetett, de ez a török hódoltság idején elpusztult. A 19. században teljes kőanyagcserét végeztek rajta.
A török hódoltság után, mikor visszafoglalták a török kezéről Budát, ferences, később jezsuita fennhatóság alá került a templom, mely azt barokk stílusban építtette újjá.
1688-1702 között északi oldalához hatalmas kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot épített, így az eredetileg szabadon álló templom egy nagy kiterjedésű épületegyüttes részévé lett. Ezzel a templom, bár nagyszerű lelkipásztori munka színterévé vált, szinte minden középkori ékességét elveszítette, levakolt külső homlokzata egyenesen jelentéktelenné vált.
Esterházy Pál nádor 1690-ben építtette föl az új barokk főoltárt, 1696-ban Pálffy Miklós tábornok előcsarnokot építtetett a főkapu elé, ugyanebben az évben Mátyás tornyát már barokk hagymasisak koronázta. 1707-re alakították ki a Loretói kápolnát, 1719-ben toronyórát kapott, nem sokkal később felépítették oldalkápolnáit, és a Menyasszony-kapu helyén az új sekrestyét.
Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni.
A barokk átalakításoknak számos középkori elem esett áldozatul; a templom homlokzatának eredeti karakteréből csak a Mátyás-torony néhány meghagyott ablaka őrzött valamit. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után a templom kegyura Buda város (később Budapest) tanácsa lett, a templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került.
Jelenleg 7 harangja van, ezek közül 6 a harangtoronyban található, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronyban függ. 2 történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzáskorrekciójára is sor került a passaui Perner-öntödében. A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak, míg a 7-es a huszártoronyban. 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe kerültek, és új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket. A négy nagyobb harang mellé azonos súlyú elleninga épült, amely a haranggal ellentétes irányban lengve semlegesíti a harangozás során keletkező vízszintes irányú dinamikus erőket, és így jelentősen csökkenti a harangtorony terhelését. E Magyarországon még nem alkalmazott rendszer teszi lehetővé a hagyományos "felülütős", lengő nyelvű harangozási mód alkalmazását.
A templomot 2013-ban teljesen felújították. A felújítás során több mint 200 ezer zsolnai cserepet használtak fel a tetőszet befedésére, továbbá új harangokkal szerelték fel meg, melyeket a felújított templombelsővel és a külsejével együtt Dr. Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti Egyházmegye feje szentelt fel.

RELIGIO-PORTAL