Figyelmeztetés!

<<VISSZA-PÁPA

A Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt ferences rendi templom 1677-ben épült barokk stílusban.A kapu feletti félköríves záródású falfülkében áll az úgynevezett Immaculata-szobor (Szeplőtelen Szűz), mely a gyermekét karján tartó Szűzanyát ábrázolja. Mellette két nagyobb, ugyancsak félköríves fülke mélyed a falba, bennük baloldalt a kezében keresztet tartó Szent Ferenc, jobboldalt az íróvesszőt tartó, kardjára támaszkodó Szent Katalin szobra áll. Felettük középen az egyesített Esterházy-Thököly-címer, majd három ablak (két hosszúkás között egy kerek) következik. A homlokzatot két hatalmas pilaszter és magas oromzat zárja le. A templom órapárkányos tornya ferences szokás szerint nem a főhomlokzati oldalon, hanem a szentély felől, a templomhajó és a kolostor között épült. A Kígyó utcai oldalhomlokzat síkját pilaszterek és három hosszúkás, íves záródású ablak bontja meg. Itt áll az első világháború hadifogságban elhunyt hőseinek díszesen faragott emlékműve, Závory Zoltán és Schneider Géza munkája: a szobor egy halotti pózban fekvő, fején sisakot viselő katonát ábrázol, felette a koronából kinövő kettőskereszttel. A Barát utcai oldalon áll egy 1875-ben kegyeletből állított feszület. A hármas tagolású dongaboltozattal fedett templomhajóhoz keskenyebb, félkör alaprajzú szentély kapcsolódik. Benne hatalmas, gazdagon aranyozott neorokokó főoltár áll, melyet Hámori Béla készített az 1921-es renoválás során (a korábbi vörösmárvány főoltár 1822-ben készült). A régi és a jelenlegi főoltárnak is központi eleme a Máriacelli Szűzanya 18. századi ezüstruhás faszobra. A szentély falán, az oltártól balra függött valaha díszes rokokó keretben a templomépítő Esterházy-Thököly házaspár fogadalmi képe. A kép, melyen a házaspár felajánlja a várost a Máriacelli Szűzanyának, ma a Kígyó utcai kolostorszárnyban látható, felirata:

EX VOTO OBTVLERVNT TEMPORE BELLI DIRÆQVE PESTIS.
AB HOSTE LUCUM HUNC FOVE ET PESTEM AB HINC AMMOVE
(Fogadalomból felajánlották a háború és az átkozott pestis idején. Védd meg e helyet az ellenségtől, a pestist pedig távoztasd el innét).

A felirat első mondata itt is kronogrammát alkot: a számjegyek összege a pestisjárvány évét, 1683-at adja ki. Érdekesség, hogy a kép hátterében látható a középkori pápai vár és plébániatemplom egyetlen hiteles ábrázolása.
1732-ből való a kegyúri oratórium rokokó motívumokban gazdag, faragott erkélye csakúgy, mint a négy barokk mellékoltár. A mellékoltárokat vékony oszlopok keretezik, közöttük az oltárkép előtt egy-egy szent faragott, aranyozott szobra áll, valószínűleg a templommal egykorúak. A templom jobb (déli) oldalán a Szent Antal- és a Szent József-oltár, a bal (északi) oldalon a Szent Ferenc- és a Jézus Szíve-oltár áll, közöttük a figurális díszítésekben gazdag, aranyozott szószék. A háromrészes orgonakarzat alatti részt neobarokk tölgyfaburkolat fedi, rajta Szent Paszkál, Szent Antal, Szent Teréz és a Magyarok Nagyasszonya szobrai.
A templom barokk freskóit helyi mesteremberek, Závory Zoltán festőművész és a Bíró-testvérek készítették 1940 őszén. A szentély freskóján Szent Ferenc kérésére Szűz Mária könyörög Jézushoz a Portiuncula templomi búcsúért. A központi képet négy ferences rendi szent arcképe veszi körül: Szent Bonaventura, sziénai Szent Bernardin, Baylon Szent Paszkál és Porto Mauriziói Szent Lénárd. A templomhajó freskója két részből áll. Alsó részének központi alakja Szűz Mária, aki A jelenések könyvében leírtak szerint jelenik meg: a puttók tartotta felhőn álló, fehér ruhát és arany bélésű azúrkék köpenyt viselő asszonyalak bal lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló korona, szemével a Szentháromságra tekint.
A kép alján a 13. században élt ír ferencest, John Duns Scotust látjuk, amint Domonkos-rendi szerzetesekkel vitatkozik a szeplőtelen fogantatás tanáról, miközben egy angyal fehér liliomokat nyújt felé. A felette lebegő angyalok kezében levő szalagon Duns Scotus híres mondását olvashatjuk: potuit, decuit, ergo fecit, vagyis Isten megtehette, illendő volt, tehát megtette, hogy Mária szeplőtelenül hozza világra Jézust. A kép másik oldalán − Mária mellett − az angyalok az ordinis seraphici patrona (A ferences rend patrónája) feliratot tartják.
A kompozíció a szomszédos, orgonakarzat felőli fiókboltozatban folytatódik a Szentháromság ábrázolásával: a puttók tartotta felhőn ülő Krisztus mögött egy angyal ferde keresztet tart, mellette ugyancsak angyalok tartotta földgömbön a kezével áldást osztó Isten ül. A galamb alakjában megjelenő Szentlélek a két fiókboltozat találkozásánál helyezkedik el, ezzel a kompozíció középpontját alkotja.

RELIGIO-PORTAL