<< VISSZA - GYŐR
A győri Nagyboldogasszony Püspöki Székesegyház a 11. században épült román stílusban, a tatárjárás után építették át gótikus stílus szerint. A török idők alatt megrongálódott az eredetileg kéttornyos épület: egyik tornya ledfőlt, a másikba villám csapott. A templom egy részét ekkoriban katonai raktárnak, lőszerraktárnak, a török hódoltság idején pedig erődnek használták. Az épületet barokk stílusban Draskovich György püspök építtette újjá. Ebben az időben szűnt meg az altemplom, új boltozatok készültek, valamint új tornyot kaptt és sekrestyével bővítették. A templombelső Hefele Menyhért tervei alapján készült, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei készítették. A szobrok Gottschall József bécsi kőfaragóművész tervei szerint készültek, a két ólomoltár pedig Gabriel Molinoro keze munkája.
A templombelsőt oszlopsor választja három hajóra. A négyszögletes oszlopok pilléreket rejtenek magukban ,melyek tartják a hajó fiókos dongaboltozatát. Az északi mellékhajó legfőbb látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Vérrel Könnyező Szűz Mária Kép. A szentély jobb oldalán két mellékoltár van, Szent Anna és a Három királyok tiszteletére. A szentély jelenlegi zárófala mögött van a román kori apszis korabeli falfestményével. A Héderváry-kápolna A bazilika légifotója A déli mellékhajó két pompás mennyezetképe közül az egyik Maulbertsch műve, a másik valószínűleg egyik tanítványáé. Az oltárok Hefele Menyhért tervei alapján készültek. Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja, valószínűleg Paul Troger alkotása. A bal oldali két mellékoltár Szent Józsefé és a a Fájdalmas Szűzé. A szentélyrész déli falán látható Maulbertsch-kép Krisztust ábrázolja a kereszten. Itt van még egy művészi kiképzésű keresztelőmedence. A hajót Mattioni Eszter stációképei díszítik. A déli mellékhajóból juthatunk az 1404-ben épült gótikus Héderváry-kápolnába. A színes ablakokat Árkainé Sztéhlo Lili készítette. Itt őrzik hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét, egyben kiemelkedően fontos nemzeti ereklyénket a Szent László hermát. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. A hermát a 14. században restaurálták, ekkor a régi mellrészt megnagyobbították és sodronyzománcúvá alakították. 1600-ban Prágában készült a mai hengernyak, és itt illesztették rá a nyakgyűrűt erősítésül. Az eredeti négyágú gótikus koronát is ekkor alakították a mai tízágúra, melyet cseh gránátok, színtelen kvarc és üveg díszítenek. A herma nyakában függő ezüst kürt a 15. századból származik. A Héderváry-kápolnában van Győr vértanú püspökének Apor Vilmosnak a sírja is. A székesegyház északi oldalához két sekrestye csatlakozik. A külső sekrestye egyszerűnek tűnő berendezése közt több értékes darab van. A belső sekrestye a kanonokoké, faragott aranyozott bútorzata a 18. század második felében készült. Itt van a Bazilika kincstára. A kincstár legértékesebb darabjai: 15. századi sodronyzománc díszítésű kelyhek, középkori szentségmutatók, II. Rákóczi Ferenc ezüst kötésű imakönyve, 14. századi elefántcsont triptichonszárny, Bornemissza Pál erdélyi püspök igazgyöngyökkel kivarrt, drágakövekkel díszített infulája 1550-ből, Mátyás király által adományozott 15. századi firenzei miseruha. A székesegyház északi falában kívül befalazott római kori kövek találhatók, az északi bejárattól keletre lévő pillérbe építették be a híres Victoria-oltárt. Felette a székesegyház történetére vonatkozó bronz dombormű látható, alatta vésett évszám: 1466, mely a templom gótikus átalakítási munkálatainak kezdetét jelenti.
Bazilika rangra 1996-ban II. János Pál pápa emelte.
RELIGIO-PORTAL
|
