<< VISSZA - GYŐR

Győr városának legjelentősebb temploma, a Szeplőtelen Fogantatás és Szent István király Karmelita templom, mely nevét az, a városban 1697-ben megtelepedett karmelita rendről kapta. Ennek híven Wittwer Márton, helybéli testvér tervei alapján éült meg barokk stílusban 1714-25 között, kolostora pedig 1732-re készült el. A templom olaszos kialakítású főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik, emellett, a Rába-folyó felőli oldalon emlekedik a torony, a bejárat feletti részen pedig a karzat található. A hajó kupolájában lévő falképek Joseph Kastner munkái, ezek 1908-ban készültek. A főoltár Acsády Ádám, veszprémi püspök megrendelésére készült, tervezője Franz Richter, akinek ugyancsak a keze munkáit dicsérik a következő szobrok is: Jeruzsálemi pátriárka, Illés és Elizeus próféta, Szent Cirill, Dénes pápa és Corzini Cirill.
A főoltárképet, mely a Szűzanya előtt hódoló Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, nagy valószínűséggel a nápolyi születésű Martino Altomonte festette, ugyanúgy, mint a Mózest az égő csipkebokorral ábrázoló felső képet is. A szószék Franz Richter keze munkája, mely 1726-ban, a padsorok pedig 1730-ban készültek. A szentély közelében lévő padokat Szent József, Ávilai Szent Teréz, Keresztelő és Nepomuki Szent János tiszteletére emelték. A Loretói-kápolnában található a Szerecsen Mária, mely az Ancona mellett lévő Loreto bazilikájában található Mária-szobor mintájára készült 1717-ben.
A templom alatt kripta húzódik, melynek három bejárata van, de csak a Rába-part felőlit használják ezekből napjainkban. A födémet oszlop támasztja alá. Padlózata a Rába vízszintje alatt húzódik, éerdekesség mégis abban rejlik, hogy egyáltalán nem mutatkozott talajvíz benne, noha közel fekszik a templom a Rábához. Ezt valószínűleg a megfeleő agyagréteggel történő bevonása okozza.
RELIGIO-PORTAL
|