Figyelmeztetés!

 << VISSZA - RELIGIO

Kisboldogasszony a katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepe, melyet szeptember 8-án, a jeruzsálemi templomok felszentelésének napján tartanak szerete a világon a katolikus közösségek. Úgy tartják, ezen a napon született Szűz Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett, ahol azóta egy Szent Annának szentelt templom áll.
Kisboldogasszony ünnepének megülése egyáltalán nem új keletű dolog, ugyanis már a XII. században óriási hagyományként tekintettek a kultuszra. Magyarországon a XVIII. századtól kötelező ünnep.
Az ünnephez népszokások is társulnak, melyek különösen a régi öregek idejében voltak közkedveltek:
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.
A dióverés kezdetének napja.
A nép megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-kelet érintésével költöznek délre.

RELIGIO-PORTAL