<< VISSZA - EGER
Korabeli írások alapján a minoritáknak nevezett ferences rend már a török hódoltság előtt az országban tartózkodott, a 13. század idejétől kezdve, a Páduai Szent Antal tiszteletérer felszentelt templomot mégis 1767-ben épült fel, barokk stílusban. Azt azonban tudnunk kell, hogy az épület helyén már az előzőleg említett században állt templom, de az annyira megrongálódott a török megszállás idején, hogy a város akkori vezetősége kénytelen volt lebontani, és a helyébe új istentiszteleti helyet építeni.
A templom homlokzata a tér felé fordul északi irányban. Két sarkán egy-egy 57 m magas, erősen kiugró párkányokkal többszörösen tagolt torony emelkedik. A kecses toronysisakok tetejét kovácsoltvas keresztek díszítik.
A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal.
A főoltár nagy oltárképe szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebeg, karján a kis Jézussal. A főoltár előtt kétoldalt szent Lajos és szent Bonaventura stukkószobra áll. Kétoldalt három-három barokk mellékoltárt helyeztek el. A bejárattól balra, a kórus mellett áll a Szent Flórián-oltár. Az oltárkép két oldalán két szent püspök grisaille festésű alakja áll (balról méhkassal és röpülő méhekkel, jobbról pálmaággal). A kép középterében felhők között áll a római páncélt viselő szent; mögötte angyal tart egy rózsaszín zászlót. A szent jobbjával vizet zúdít az alatt lángokban álló egri minorita rendházra. A naivan megfestett épület még csak kétemeletes; a toronysisakok egyszerű gúlák. A templom másik oldalán a régi városháza egyemeletes, egyszerű épülete áll. Az oltárt azután emelték, hogy 1823-ban leégett a templom mellett álló rendház. A tűzvészben teljesen elpusztult a korábban itt, a rendházzal érintkező falnál állt oltár is, az új oltárt ezért szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének tiszteletére emelték. Az oltárkép olasz műmárványt utánzó grisaille kerete a 17. századi oltár (és a többi mellékoltár) keretével azonos jellegű. Az oltár melletti falon egy szent Tádéhoz szóló imádság szövegét függesztették ki. Szent József oltárát a hajó jobb oldalán, a kórus mellett (szent Flórián oltárával szemben) emelték. Az oltárkép két oldalán a grisaille keret részeként szent Rókus és szent Vendel alakja áll. A félkörívben záródó oltárképen Jézust láthatjuk Szent József halálos ágyánál. Az előtérben egy gyermekangyal áll szekercével, az ágy lábánál nőalak ékszerekkel. A záró félkörívben angyal lebeg. Az 1925-ös földrengés az oltárt megrongálta, ezért azt átalakították. A stipest 1930-ban cserélték ki a mostani, meglehetősen egyszerű darabra. A hajó bal oldalának középső fülkéjében szent Anna oltára áll. Az oltárképen szent Joachim éppen átadja szent Annának a kis Máriát. Anna zöldes és sárga köntöst, Joachim eperszín palástot visel. A kedves arcú Mária kék ingvállas ruhácskát: barokk polgári öltözéket hord. A háttérben rozsdavörös felhőgomoly mögött angyalok lebegnek; középen az Atyaisten előrehajló alakja látható. A képet Kracker János Lukács egri festő festette 1775-ben. Alatta az oltáron egy kisebb, áttört, aranyozott, hegedű idomú keretbe zárt predellakép az oltár donátorának névpatrónusát, szent Zsófiát ábrázolja. Ez a festmény is Kracker műve 1775-ből. A stipes puttójának irattekercsén az „ALTARE HOC DEO IN HONOREM S. ANNA EPOSVIT ET ERIGI CURAVIT SOPHIA NITRAI AGRIENSIS” felirat olvasható. A felirat chronostikonja az 1775-ös évet adja. Az oltár két oldalán egy-egy oszlop magasodik az oltárkép grisaille kerete előtt; az oszlopfő fölötti, visszakunkorodó díszen egy-egy puttó ül. Az oszlopok külső oldalán egy-egy infulás szent püspök szobra áll: a baloldali valószínűleg Zakariás. Az oltár mellett a templom faragott szószéke áll. A hajó jobb oldalának középső fülkéjében (szent Anna oltárával szemben) Nepomuki szent János oltára áll. A barokk oltárképen az angyalok a mennybe ragadják szent Jánost. A képet ívesen tört vonalú, szürke márvány keretben helyezték el. Alatta az oltáron hársfából faragott, fönt ívesen áttört vonalú, aranyozott volutás, változatos rocaille-okkal és rózsagirlandokkal díszített, hegedű idomú keretben egy provinciális jellegű barokk olajfestmény szent Katalint ábrázolja koronával, karddal, kehellyel és pálmaággal, helyi barokk viseletben. A nem túl nívós képeket környező építmény az egyik legszebb magyarországi rokokó oltár. Színezése könnyed, világias, miként a díszítmények többsége is. A felépítményt szürkés rózsaszín stukkó-márvány és mérsékelt aranyozás díszíti. A szemközti oltárhoz hasonlóan az oltárképek két oldalán lábazatról emelkedik egy-egy oszlop. Külső oldalukon konzolon egy-egy szent áll: baloldalt Keresztelő szent János a kereszttel, jobboldalt a kezében könyvet tartó szent János evangélista. A lábazat átlós tengelyű, magas; a sudaras törzsű márványoszlopokat aranyozott kompozit fejezet zárja. Az oszlopok között a keretet tört ívben megmozgatott párkányokról induló, szabad volutákkal keretezett, ívelt párkánnyal záródó oromzat koronázza. Az oromzat fölött aranyozott felhőcsomókkal és dies-sugarakkal körülvett istenszem látható. A volutákon fehér stukkó gyermekangyalok táncolnak, mögöttük aranyozott rokokó vázák állnak virágcsokrokkal. Az építményen számos további, finom vonalú rokokó díszt helyeztek el. Az oltárképek alatt, a retabulumhoz épített, szarkofág alakú stipes előlapján egy rossz anatómiával faragott puttó irattekercset tart. A tekercs felirata: „BEATUS QUI LINGVA SVA NON EST LAPSUS ECCL. XXV. VI. II.” A Fájdalmas Szűz oltára bal oldalt a harmadik oltár (a kereszthajóban). Az oltár két oldalán egy-egy stukkó szobor áll: balra szent János evangélista, jobbra Szűz Mária. Az oromzat csigás csúcsán lebegő puttó csillagos aureolát emel a magasba. A Pietàt ábrázoló oltárkép Zirckler János egri festő munkája: a kék köpenyes, széttárt karú Mária ölében verisztikus mozdulattal nyúlik el Krisztus teste. A háttérben barna-vörös felhők között puttók lebegnek. Az oltár menzája a szemközt álló Szent Kereszt oltárénál kevésbé cikornyás; a copf stílus („XVI. Lajos stílus”) hazai változatának jellegzetes darabja. Az aranyozott, fülkés tabernákulumot két füzéres váza között vájatolt, aranyozott fejezetű pilasztertörzsek fogják közre. A nemes vonalú, tagolt és előre ívelő párkányzaton két kis füzérdíszes váza között Isten báránya nyugszik füzéres volutákon, illetve a hétpecsétes könyvön. Az oltáron a szenvedő Krisztus egyszerű, a 19. század közepén készült faszobra áll. A Szent Kereszt oltára jobb oldalt a harmadik oltár (a kereszthajóban)
Műemléki védelem alatt áll.
RELIGIO-PORTAL
|
