Figyelmeztetés!

<< VISSZA - ESZTERGOM

Az eredetileg Nagyboldogasszony és Szent Adalbert nevére felszentelt prímási székesegyházat az 1822-69 közötti időszakban építették Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Külső méreteit tekintve Magyarország ötödik legnagyobb épülete, világviszonylatban a Kölni Dóm, a londoni Szent Pál-katedrális, a római Szent Péter Székesegyház után a tizennyolcadik helyen áll a legnagyobb templomok listáján. Tornyában három harang lakik.
Altemploma óegyiptomi stílusban épült 1831-ben. A második világháborúban súlyosan megsérült a bazilika, összesen 95 gránát és bomba hullott az épületre, az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, kupolájának héjazata megsérült.
A bazilika 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú, 49 méter széles, főhomlokzatát 24 oszlop tartja, 12 ablak található közöttük. Az épület belülről az altemplomtól a kupoláig kereken száz méter.A timpanont tartó oszlopok magassága 22 méter. A főbejárat fölött kőbe vésett latin felirat található: "Caput Mater Et Magistra Ecclesiarum Hungariae." vagyis: "A magyarországi egyházak feje és tanitója." . A főbejárat fölötti dombormű Johann Meixner munkája. A nyugati homlokzatot és oszloppárkányt Marco Casagrande szobrai díszítik.
A Bazilikába betérve elsősorban a főoltárkép vonja magára a figyelmet. Michelangelo Grigoletti velencei művész kapta meg a feladatot, mely szerint Tiziano Frariban lévő festményét, a Mária menybevitelét kellett volna felnagyítania. Az eltérő arányok miatt kompozíciós változtatásokat kellett végrehajtania, és ezt a festő sikerrel megoldotta. Így készült el 1856-ban a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, melynek méretei: 13,5 x 6,6 méter. A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket a bécsi Danninger műhely készítette. Az oltáron álló négy márványszobor (balról jobbra: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök) mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású. Az oltár előlapjának márványdomborműve Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája nyomán készült. Az oltár melletti két hatalmas kandeláber talapzatán Izsák feláldozását és a Mózest látjuk a rézkígyóval. A szentélyben áll Lippert József műve, a színes márványból készült egykori prímási trónus (ma már nem használják). Szemben vele papi szék áll, mögötte pedig a szentély orgonája. Remek tölgyfafaragások a kanonok stallumai, a szószék és a volt prímási szék, melyek a bécsi Liester cég műhelyében készültek. A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, A Szentháromság diadala díszíti. Moralt a müncheni Festészeti Akadémiának volt a tanára, és ő festette a csegelyekbe a négy nagy nyugati egyházatya freskóját: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Szent Gergely pápa képét is. A mellékoltárok feletti freskók ugyancsak az ő művei. A kupola a bazilikából nézve A kupola mai díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint 1885 és 86 között. Míg előzőleg a csillagos ég volt a kupolában festve, addig a jelenlegi stukkó a reneszánsz ornamentika elemet használta fel. A kupola alsó peremén írás olvasható latinul, reneszánsz betűkkel: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI, vagyis: Mária felvétett a menybe, örvendeznek az angyalok. A kupola alatti, színes márványberakású padlózat hatalmas körterülete, a csillagos égboltot ábrázolja. A bal oldali kereszthajó végén áll a Szent kereszt-oltár. Oltárképe Grigoletti egyéni kompozíciója. A festő sajátosan oldotta meg a paradicsomi bűnbeesés és a megváltás kapcsolatát, míg korábban általában koponyát és csontot ábrázoltak a kereszt tövében, ő Ádámot és Évát a kép bal sarkába helyezte. Ádámot feleszmélve, homlokára tett kézzel, tette súlyosságának tudatára ébredve néz fel. Éva pedig összetett kézzel, könyörögve tekint a Megfeszített felé. Az oltár plasztikai díszei, a tabernákulum és az angyalszobrok az olasz mester, Pietro Bonani műalkotásai. A Szent József-oltár márványszobrait Johann Meixner faragta. Ugyancsak ő készítette a párhuzamos helyzetben, a jobb oldali mellékhajóban álló Szent Adalbert-oltárt. Mellette, a mellékhajó végében található a Magyar szentek oltára. Ennek oltárképét (Szent István felajánlja az országot a Nagyasszonynak) Grigoletti kezdte el a festeni, ám halála miatt csak félig készült el a munka. A kép bejezésére a fiatal Anton Mayert hívták meg, aki Dél-Tirolban már restaurálta Grigoletti egyik festményét. Az oltár lépcsőjénél, oszlopon áll Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit szobra, Bonani alkotásai. Az oltárra a század végén helyezték el a három kassai vértanú (Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrác István és Grodecz Menyhért jezsuiták) szoborcsoportját, Kiss György munkáját. A három vértanút 1649-ben végezték ki hitükben való kitartásuk miatt Bethlen Gábor vezérének, Rákóczi Györgynek a hajdúi. Ereklyéik abban az ezüstvázas tartóban láthatók, melyekben korábban a Szent Jobbot őrizték. Stróbl Alajos: Simor János, 1896 Stróbl Alajos: Simor János, 1896 Pietro della Vedova : Pázmány Péter, 1884 Pietro della Vedova : Pázmány Péter, 1884 A Szent Márton-oltár és a Jézus Szíve-oltár ugyancsak Kiss György műve (mindkettőt a millenniumra ajánlották fel). Szent Márton szobra mellett IV. Béla két szent életű lányának, Kunigundának (Kingának) és Jolanatának (Jolánnak) a szobrai állnak. A Jézus Szíve-oltár Páduai Szent Antal és Alacoque Szent Margit térdelő alakja díszíti. A kupolát tartó, a bejárathoz közelebb álló két pilléren hatalmas márványszobrok állnak, a bal oldali Pázmány Pétert örökíti meg. Pázmány volt a legjelesebb az esztergomi érsekek között, jezsuitából lett bíborossá, és ő tette katolikussá úgyszólván az egész királyi Magyarországot. Állandó kapcsolatot tartott mind a császárral, mind az erdélyi fejedelemmel. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben intézetet alapított a teológusok számára, amit ma is Pázmáneumnak hívnak. Pázmány a pozsonyi dómban van eltemetve. Simor János hercegprímás szerette volna Esztergomba hozatni tetemét, és a díszes nyughely számára rendelte meg Pietro della Vedova torinói művésznél Pázmány szobrát. A művész a híres szónokot (akit bíboros Cicerónak is neveztek) úgy ábrázolja, amint beszédes jobbját felemeli, baljában pedig könyvet tart. 1884-ben elkészült ugyan a szobor, a síremlék viszont nem, elmaradt Pázmány hazahozatala. A szobor feletti félkörben reneszánsz stílusú Madonna-szobor látható. Az átellenes pilléren Simor János bíboros prímás szobra áll; ezt Stróbl Alajos faragta a bíboros által kinevezett kanonok felkérésére, és a szobor 1896-ra készült el. Simor vizsgáló tekintettel néz fel az általa díszített kupolára, baljában a bazilika oszlopcsarnokának rajzával, amit ugyancsak ő készített el. A szobrot reneszánsz keretben helyezték, a felső félkörös timpanonban Keresztelő Szent Jánosnak, Simor védőszentjének prédikáló félalakja kapott helyett. A bazilika belsejében két kápolna van, a nyugati oldalon a Szent István vértanú kápolna, a keletin pedig a Bakócz-kápolna.

RELIGIO-PORTAL