Figyelmeztetés!

<< VISSZA - VÁC

Vác egyik legszebb temploma, a Piarista Szent Anna templom alapkövét 1745-ben épült. A két barokk stílusú torony a tetején hagymasisakkal az akkori püspöki helynök, Kaló Ferenc adománya a templomnak és a híveknek, akik a felépítését követően rögtön birtokba is vették az épületet. A tornyok 1753-ban épültek meg. Toronyórát és új harangokat kapott, melyet elkoboztak a piarista szerzetesektől, mikor áthelyezési parancsot kaptak 1785-ben. Ezen kívül elszedték tőlük az oltárképeket, a szószéket is. A tornyok felső szintjét elbontották, a hozzá tartozó rendházat és iskolát katonai laktanyává alakították át. A piaristák csak 11 év elteltével tudták visszaszerezni ingatlanjaikat, valamint oltárképeik egy részét. Új harangokat öntöttek templomukba.

A 19. század derekára a két torony olyan mértkben megsérült, hogy el kellett bontani és újat kellett húzni a helyükre 1886-ban Filzer József építész vezetésével. Az épület főhomlokzatát magas, ión pilaszterek tagolják, melyeket háromszakaszos, golyvázott főpárkány zár le.A kosáríves bejárat fölött balluszteres, kőkorlátos áldásosztó erkély, afölött pedig a rendalapító, Kalazanci Szt. József látható két gyermek társaságában. A két torony közötti, íves timpanonnal záródó oromfalon lant alakú nyílás, az oromfal két szélén egy-egy voluta helyezkedik el. A tornyok harangház-ablakai ízléses lóhere záródásúak. Az oldalhomlokzati faltükrökben nagyméretű, tört ívű ablakok helyezkednek el. A szentély egyenes záródású.
Egyhajós, háromboltszakaszos, hevederívekkel tagolt belseje van. A korábbi főoltárt a Szent Háromság Társulat készítette 1753-54-ben, ez II. József rendelete nyomán 1785-ben elkerült a templomból. A mostanit, amely a szentély lantablakát szinte teljes mértékben kitakarja, 1796-ban készítették későbarokk stílusban, Szent Annát és a gyermek Szűz Máriát ábrázolja. A festmény bal oldalán Izaiás próféta és Zakariás főpap, jobb oldalán Keresztelő Szt. János és édesanyjának, Erzsébetnek szobra látható. A főoltár felső szoborkompozícióján az angyalok között lebegő Atyát és Fiút láthatjuk. A klasszicista mellékoltárokat korinthoszi oszlopokon nyugvó háromszögű oromzat zárja le. Baloldalt a bejárattól a szentély felé haladva Szt. Flórián, Szt. József és Szt. Dizmász, a jobb oldalon Szt. Imre, Nepomuki Szt. János és Kalazanci Szt. József oltárfestménye követi egymást. A templom bejárata mellett közvetlenül a Piéta-kápolna és a Mária-kápolna helyezkedik el. A Mária-kápolnában nyugszik Kaló Ferenc kanonok, a tornyok építtetője. A szószék igen nagy hasonlatosságot mutat a Székesegyházéval, valószínűleg ezt is Oswald Gáspár piarista szerzetes és építész tervezte. A padok viszont a kecskeméti Öregtemplom padjaival mutatnak formarokonságot, valószínűleg ezek is Oswald mester munkái.
Első orgonáját Mártonyi János adományozta, ez 1785-ben elpusztult helyette 1797-ben Benedek Ágoston főesperes adományozta a mai, barokk szekrényű hangszert. Az 1920-as években Gersten Engst József javította és bővítette az orgonát. Az 1970-es években a fújtató kipukkadt bőrládáját javították, ragasztották. Kétmanuál + pedálos, 26 regiszteres, pneumatikus-kúpládás.
Egyetlen harangja van, melyet 1866-ban Walser Ferenc öntött; 2165 font, azaz 1212 kg tömegű. Szentháromság tiszteletére szentelték. Jelenleg technikai okokból kifolyólag használaton kívül van, felújításra és elektromosításra vár. 1980-ban volt az utolsó külső renoválás, sajnos jelenleg ismét időszerűvé vált egy teljes felújítás.

RELIGIO-PORTAL