EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV

Az Egyházi Törvénykönyv, vagy latinul Codex Iuris Canonici a Katolikus Egyház fő törvényeit tartalmazó könyv, melyet az első kiadásának idején, 1917-ben nem volt szabad fordításban kiadni, mert úgy tartották, hogy esetleg félrefordítják a latin egységes nyelvezetét. Első hivatalos kodifikációjára 1904-ben került sor, X. Pius pápa rendeletének értelmében, majd XV. Benedek pápa hirdette ki. Több átdolgozáson esett keresztül, ezek közül ez első és legfontosabb időpont 1959 január 25., amikor is a II. Vatikáni Zsinat ülése alkalmával XXIII. János pápa bejelentette a CIC átdolgozását. A Zsinat célja a könyv egyszerűsítése volt, de a könyvet mégis a szervezet ülése után kezdhették el átdolgozni, mivel ennek a Zsinat elvei szerint kellett történnie. Végül az első kiadás után 65 esztendővel kiadták a második törvénykönyvet, melyet II. János Pál pápa vezetésével publikáltak 1983-ban.
Az Egyházi Törvénykönyv összefoglaló, mindenki által ismert neve Kánonjog, mely a latin canac szóból származik, ami annyit jelent: nád. A könyv eredetileg 5 darab könyvet tartalmazott, melyet a II. János Pál idejében ülésező bizottság 7 könyvre bővített.Ekkor jöttek rá, hogy jobb, ha minden katolikus vallású ország nyelvén lefordítják az adott könyvet, mivel a latin, egyházi nyelvet nem mindenki értette. A fordítás természetesen úgy néz ki, hogy a CIC egyik oldala, ha kinyitjuk a könyvet latin (rend szerint a bal), a mellette lévő oldal pedig a fordítást tartalmazza. Magyar fordításban Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti Érsek és egyházjogász fordításában látott napvilágot 1985-ben.

A TÖRVÉNYKÖNYV RÉSZEI

• Általános normák: Minden alapvető törvényi részt tartalmazó fejezetekről van szó itt;
• Isten népe: A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítése;
• Az Egyház tanítói küldetése: hittanítás, erkölcstani kérdések;
• Szentségek: ez a rész tartalmazza az Egyház által kiszolgáltatott Szentségek ismertetőjét. Érdekes azonban, hogy a Keresztségről alig ír valamit, pedig a Szentségek kapujának nevezi az Egyház.;
• Egyházi vagyonjog: ezt a tevékenységét az Egyház az állam jogszabályainak betartása alapján gyakorolja.;
• Egyházi büntetőjog: Az egyes büntetőjogi eljárásokat taglaló könyvrész, mely leírja, bizonyos esetekben milyen büntetéssel kell sújtani az egyházi jogokat megsértő személyek.;
• Peres és közigazgatási eljárások: Peres eljárások alatt azt az egyházjogi eljárást értjük, amikor a házasságot felbontják, melyet az egyházi berkeken belül kötöttek.

RELIGIO-PORTAL