<< VISSZA - RÓMAI KATOLIKUS VALLÁS

Elérkeztünk a Római Katolikus Vallásról szóló modul utolsó főpontjához, amely a zsinatról szól. A katolikus értelemben vett zsinat latin eredetű szó, amely annyit jelent papi gyűlés, értekezlet (hogy egyszerűbben fogalmazzam meg az erről szóló fogalmat). A zsinat összehívása egyházmegyei szinten a püspök joga, amelyen minden évben egy bizonyos témakört beszélnek át az erre hivatalos résztvevő tagok. Másrészt azonban legfőképpen a Papi Szenátus tagjai vesznek részt ezen a gyűlésen.
A zsinat, mint fogalom bevezetése nem új keletű dolog, ugyanis már a középkorban is ismeretes volt ennek a megtartása, de az közismert, hogy ennek összehívása a római pápa kizárólagos joga volt, (pl. Tridenti Zsinat, II. Vatikáni Zsinat) és megjegyzem, még mindmáig a pápa jogosult a legfőbb zsinat összehívására. Az alábbiakban a fontosabb zsinati elnevezéseket fogjátok olvasni:

1.) EGYETEMES ZSINAT: Összehívása a pápa joga, melyen a püspöki testület közvetlen hatalmat gyakorol az egyház felett. Feloszlatása - ugyanúgy, mint összehívása - a pápa joghatóságába tartozik, ugyanakkor az Egyetemes Zsinat választja zártkörű választás útján a pápát.

2. RÉSZLEGES ZSINAT: Határozataik akkor emelkednek törvényerőre, ha azokat az Apostoli Szentszék jóváhagyta.

3. PLENÁRIS ZSINAT: Az Apostoli Szentszék által jóváhagyott zsinati ülésforma, melyen egy-egy orzság püspökei tanácskoznak.

4. NEMZETI ZSINAT: Valamennyi ország főpapjainak vagy püspökeinek tanácskozása. Elnökét a püspökök taácsa választja, az Apostoli Szentszék erősíti meg.

5. TARTOMÁNYI ZSINAT: Az érseki tartomány tanácsokzása. Elnöke az érsek, ugyancsak az érsesk joga összehívni külön engedély kérésének ellenében.

6. EGYHÁZMEGYEI ZSINAT: Az egyházmegyei zsinatot a megyéspüspök hívja össze, mely Egyházkormányzati és törvényhozó hatalommal bír. Határozataik csak akkor érvényesek, ha azokat a püspök jóváhagyta

RELIGIO-PORTAL